Kamudiéták, álfogyások – érvek és átverések

Tíz éve a testkontroll volt sláger. Két éve mindenki Atkins-ezett, tavaly már ugyanők Norbiztak, most a 90-naposra esküsznek. De közben végigcsináltak, vagy legalábbis belefogtak minimum egy Padosba, számoltak kalóriákat, és hetekig itták a káposztalevest.

Hetente, sőt naponta születnek új diéták. S legalább félévente egy szédületes siker, tömeghisztéria. Amikor mindenki arra az egyre esküszik, amellyel kényelmesen, koplalás és önmegtartóztatás nélkül fogyott le. Csodák azonban – legalábbis a diétában – nincsenek. Annál több azonban az átverés és a butítás.

- Az egészséget meg kell tanulni – szögezi le Dr. Hegedűs György. – Erre pedig időt és energiát kell fordítani, hiszen ez lesz a legjobban megtérülő tudás. Abba még nem halt bele senki, hogy nem tudta, mikor volt a Mohácsi vész. Maximum az érettségin adódtak kellemetlenebb pillanatai. De azért, mert nem tudják, hogy mi finomított, mi egyszerű szénhidrát, millióan halnak meg cukorbetegségben, szív- és érrendszeri betegségekben.

Bár rengeteg diéta van, s kimerülhetetlen a mögötte dolgozó ipar, az sem egyértelmű, hogy mit is jelent valójában. Általában kétféle dolgot értenek alatta: egyszerre jelenti a fogyókúrát és az egészséges táplálkozást. Vagyis a normál életvitelhez képest egy megszorított étkezést.

- Hogy megértsük, vissza kell menni a kezdetekhez – folytatja Hegedűs doktor. – Önmagától nem szokott fogyni vagy hízni senki. Olyan működésre kell rávenni a szervezetünket, amelyet ö maga nem szeretne elindítani. A zsírbontásra.

Az evolúció során az ősember vadászott, gyűjtögetett, örült, hogy annyi táplálékhoz jutott, amennyire szüksége volt. Lassan kialakult a zsírraktározás folyamata, azokra az időszakokra, amikor nem jut elegendő táplálékhoz. Hogy stresszhelyzetben legyen mihez nyúlni…

-
– magyarázza a táplálkozási szakértő.

A történetnek még nincs vége. Szervezetünk a felvett energiával is kétféleképpen játszadozik. A szénhidrátok az igazi energiaforrások, ebből két raktárt is képez. A mozgáshoz szükséges energiát az izomzatban tartja, a globális szénhidrát raktár pedig a májban van. A beérkező táplálékot először cukorra bontja, amely a sejtekbe érve elég – így keletkezik az energia. Amit éppen nem használ fel, az a raktárba kerül, aztán amikor kell, onnan csöpögteti vissza. A következő étkezéskor aztán újból feltölti a raktárt, és így tovább. Ha többet viszünk be, mint amennyit fel tud használni és amennyi a raktárba fér, abból zsír keletkezik.

Cupákok és lightok

Egyre többször hallani, hogy az úgynevezett finomított szénhidrátok okozzák a gondot. Nem a zsírtól kell rettegni, ma már nem a nagy, kiadós pörköltek világát éljük, s nem a tradicionális konyhán élők az elhízottak. Hanem akik pizzát esznek, kólát isznak, cukrozott üdítőt, süteményt, előregyártott szendvicseket…

- Az elmúlt tíz évben a magyar lakosság a duplájára hízott, vagyis 30-ról 60%-ra emelkedett a túlsúlyosok száma. Túl sok zsírt ennénk? Nem hinném – folytatja Hegedűs. – Finomított és cukrozott ételek, gyorsétterem láncok, sütik, a büférendszer, amely csak finomított élelmiszereket hoz, fehérkenyér, fehérliszt, fehérrizs… Én inkább ezeket okolnám. A fogyás útja ennek pont az ellenkezője: a szervezet az éhezés folyamán feléli szénhidrát tartalékait a májból, utána a már emlegetett stresszhormonok is hozzányúlnak a zsírhoz, és elkezdik lebontani, energiatermelésre használni.

A doktor párhuzamot von a Robert Atkins által kitalált őrülettel, ugyanis ő mondta ki először, hogy nem elég ezt a folyamatot elindítani, hanem fenn is kell tartani. Persze abban a diétában is bőven vannak hibalehetőségek. Savasítja a szervezetet, okozhat csontritkulást. A 90 napos diétának is vannak eredményei, többnyire bejön az embereknek. Csakhogy hiányzik a tudatos táplálkozás: az emberek 95 % - a nincs tisztában azzal, hogy mi a keményítő, a fehérje, a zsír vagy a szénhidrát, és egyáltalán mi a különbség közöttük. A diéta szerint egyik nap keményítőt, a másikon szénhidrátot kell fogyasztani, közben fogalmuk sincs arról, hogy a keményítő is szénhidrát. A rövid és rapid, brutális diétákkal is ez a probléma: hiába csinálja valaki, ha nem tudja, hogy mi, miért, hogyan hat.

És egyik sem jár együtt életmódváltással. Ezért szeretjük a recepteket, a csodatablettákat, a bogyókat. Minél kevesebb energia és pénzbefektetés árán szeretnék eredményt elérni. Csakhogy ezt így nem lehet.

- Mindennel lehet fogyni, az energiabevitel megszorításai mindig súlycsökkenéshez vezetnek – magyarázza Hegedűs doktor. – Az a fontos, hogy ez idő alatt történik-e életmódváltás. Tehát a nagy kérdés: mi lesz a diéta után. Ráadásul bármilyen diétáról beszélünk, csak egyénileg szabad megítélni, hogy jó-e vagy sem. Ezért tartom veszélyesnek a könyvből csinált diétákat. Mert nincs kontroll: a fogyókúrázó nem tudja, mi jó, mi nem. Ebből a szempontból az a legkisebb probléma, hogy visszahízza-e. Sokkal nagyobb bajok is kialakulhatnak.

Mikro, makroszintek és az oktánszám

- Az elmúlt száz évben jelentősen megváltozott a környezetünk. A nitrogéntartalmú műtrágyák elsavasították a talajt, ez kipusztította a baktérium-gomba flórákat, ezért például a magnézium sem tud úgy átalakulni, hogy felvehető legyen a növények számára. Az élelmiszeripar feldolgozza, átalakítja, hozzáad, elvesz a természetes tápanyagokból, tehát tovább csökken a tartalmuk – folytatja. – Ezek az együttes hatások vezetnek az abszolút beviteli hiányhoz.

A makró összetevőkről, mint például a fehérje vagy a szénhidrát, viszonylag sokat beszélünk. Kevesebbet foglalkozunk viszont a mikrotápanyagokkal: a vitaminokkal, ásványianyagokkal, nyomelemekkel, antioxidánsokkal. A doktor hasonlatával élve olyanok ezek, mint a benzin esetében az oktánszám – és ebben a tekintetben nagyon rosszul állunk.

Egy mikrotápanyag kétféleképpen hiányozhat a szervezetből: vagy nem viszünk be eleget, vagy megnőtt az igényünk rá, és ezért hiányzik jobban. Lehet dohányzás miatt. C vitaminból alapesetben 60 mg-ra van szükségünk naponta. De ha nem viszünk be eleget, akkor máris hiány alakul ki, egy szál cigi pedig 50-100 mg C vitamint köt meg – máris kétszeres a C-vitamin hiány. Pedig a mikrotápanyagok hiánya sok betegség okozója lehet.

- A legegyszerűbb példa: a kalcium hiány egyenlő a csontritkulással. Magyarországon a Népjóléti Minisztérium felmérése szerint egy harmadát fogyasztják az emberek kalciumból, mint amennyit kellene. Ez 7-900 ezer személyt érint – mondja Hegedűs doktor. – Hiánybetegség az infarktus is. Nem csak a mikrotápanyagok miatt alakul ki, de elégtelenségük elősegíti a szív-, agyi infarktus, a cukorbetegség, a daganatos betegségek, a Parkinson-kór, az Alczheimer-kor keletkezését.

Ezért kell egyszerre figyelnünk szervezetünk szintjeire. Egy-egy hangzatos diéta kapcsán nem árt elgondolkodni azon, hogy valóban jót teszünk-e. Elég lenne, különböző megkötések helyett, csak egészségesebben és kiegyensúlyozottabban táplálkozni.