Januártól nyilatkozhatnak az élettársak
Január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az élettársak a közjegyzőnél nyilatkozzanak kapcsolatuk fennállásáról, és nyilvántartásba vételüket kérjék. Mi a különbség a "rendes" élettársak, a bejegyzett élettársak, illetve az élettársi kapcsolatról hivatalosan nyilatkozók jogi helyzete között? A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője világított rá az eltérésekre.
Kiindulásként érdemes összehasonlítani a házastársak, illetve azon "rendes" élettársak vagyonjogi helyzetét, akik kapcsolatukat nem jegyeztették be hivatalosan, illetve arról hivatalosan, közjegyző előtt nem nyilatkoztak - fejtette ki dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának vezetője.
Házastársak esetében közszerzeményi rendszerről beszélünk, egyenlő arányban osztatlan közös tulajdonuk mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamely házastárs különvagyonához tartozik, azt örökölte, illetve személyes ajándékként kapott.
A közszerzeményi rendszer része a meglévő, aktív vagyonon túl maga a passzívum is, például a felvett hitel. Házastársak természetesen köthetnek vagyonjogi szerződést - utóbbit nem egyszer inkább a szülők erőltetik, érthető okból -, ám az esetek kilencven százalékában a törvényes vagyonjogi rendszernek megfelelően a fele-fele arányú szerzés a jellemző.
Mennyit ér a háztartási munka?
Az élettársak együttélésük alatt, a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont - tehát nem egyenlő arányban, mint a házastársak.
Ugyanakkor, a kapcsolat megszűnése esetén bármelyik követelheti az együttélés alatt szerzett vagyonszaporulat megosztását. A szerzésben való hozzájárulásnak kell tekinteni a háztartási munkavégzést, a gyermeknevelést is.
A szakember szerint teljesen igazságos, meglehet, sosem lesz maga a rendszer. Hiszen nehéz forintosítani a háztartási munkát, a gyereknevelést, a másik karrierjének támogatását... A bíróság az összes körülményt mérlegelve hozza meg ítéletét, és például, alapul veheti a bejárónők, a bébiszitterek díjait.
Mindent elveszíthet
Az élettárs semmit sem örököl, sem a törvényes öröklés rendje szerint, sem a köteles rész tekintetében - kivéve, ha a végrendeletben megjelölik. Vagyis nem minősül hozzátartozónak, és mindent elveszíthet élettársa halálával.
Ezt támasztja alá az, hogy - a házastársakkal ellentétben -, még a közösen vett ingatlannál sem lép automatikusan életbe a fele-fele arányú szerzést valószínűsítő törvényi vélelem, mindent bizonyítani kell.
Az élettársat a vagyonszaporulatból való részesedés a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg, ha az arány nem állapítható meg, azt főszabályként egyenlőnek kell tekinteni. Az új Polgári törvénykönyv változtatása szerint a közösen lakott lakásra a túlélő épülettársat használati jog illeti meg, ám csupán akkor, ha tíz évig együtt éltek.
Gyermek és gyermek
A házasságban született gyermekekhez képest az élettársak gyermekei esetében - egy kivétellel - ugyanakkor teljes egyenjogúság van, a gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából. Mindegy hogy a gyermek házasságból, vagy élettársi kapcsolatból született.
A különbség annyi, hogy utóbbiak nem haszonélvezettel terhelt ingatlan kapnak, ez a jog a túlélő házastársat illeti meg, a túlélő élettársat nem. Eltérés továbbá, hogy míg házasságból születő gyermekek esetén a férjet kell a gyermek apjának tekinteni, addig élettársi viszonyból születő gyermekek esetén apai elismerő nyilatkozatra van szükség.
Összességében kijelenthető - mutatott rá dr. Szécsényi-Nagy Kristóf -, hogy a házassághoz képest az élettársak vagyoni jogviszonyai rendezetlenebbek, jóval több kérdés merül fel a gyakorlatban.
Bejegyzett élettársak
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel összhangban az új Polgári törvénykönyv is a házastársakénak megfelelő törvényes öröklési jogi státuszt ad bejegyzett élettársnak. Fontos szempont, hogy a hivatalos kapcsolat fennállása mellett a törvényes örökléshez arra is szükség van, hogy a házastárs, bejegyzett élettárs a partnerével életközösségben éljen.
A bejegyzett élettársi kapcsolat az azonos neműek kvázi-házassága, és a bejegyzett élettárs jogi helyzete szinte minden szempontból (állagöröklés, haszonélvezet, öröklésből történő kiesés) azonos a házastárséval. Éppen ezért mondta ki korábban az Alkotmánybíróság, hogy ellenkező neműek közt nincs értelme a bejegyzett élettársi kapcsolatnak.
Vagyonjogi szempontból a regisztrált élettársi kapcsolat fennállása alatt az élettársak által közösen, vagy akár külön szerzett vagyonon osztatlan közös tulajdon jön létre. A házastársakhoz hasonlóan ez alól kivételt képez a bejegyzett élettársak különvagyona. Hasonlóan a házastársakhoz, a bejegyzett élettárs örökölhet elhalt élettársa után, igényt tarthat a kötelesrészre, tartásra, megilleti az özvegyi jog.
A nyilatkozó élettársak
A "rendes", és a bejegyzett élettársak után létezik egy harmadik, a különneműek számára nyitva álló lehetőség. 2010. január 1-jétől elmehetnek az élettársi nyilatkozatok nyilvántartását vezető közjegyzők valamelyikéhez, nyilatkozhatnak kapcsolatuk fennállásáról, és nyilvántartásba vételüket kérhetik. Nyilatkozhatnak akár ennek a kapcsolatnak a megszűnéséről is - sőt, ezt akár egyedül is megteheti bármelyikük.
A nyilatkozatnak közvetlen jogi hatása - azon túl, hogy apasági vélelmet keletkeztet - nincsen. Alapvetően egy bizonyítási segédlet, védi a nyilatkozattevőket, és másoknak, például jogvita esetén korábbi házasságból származó gyermeknek, vagy éppen a kapcsolatot felszámoló másik élettársnak kell bizonyítania, hogy nem állt fenn a kapcsolat - fejezte be dr. Szécsényi-Nagy Kristóf.
Azonos neműek örökbefogadása
A bejegyzett élettársak örökbefogadási jogosítványai, és azok változásai tekintetében az elmúlt időszakban sokszor a jogászok sem tudták követni, hogy a parlamentben éppen mit támogatnak a bizottságok, született-e újabb javaslat, beadvány, vagy sem.
Vagyonjogi szempontból az örökbefogadás legjelentősebb joghatása miatt van jelentősége: az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekévé válik, és az így kialakult családi kapcsolat pedig érvényesül az örökbefogadó rokonai, és az örökbefogadott leszármazói tekintetében is.
A jelenlegi helyzet szerint a bejegyzett élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket, és partnerük gyermekét sem. A különnemű élettársak viszont igen, különösen, ha a közjegyzői nyilvántartásban szerepelnek.
Kiindulásként érdemes összehasonlítani a házastársak, illetve azon "rendes" élettársak vagyonjogi helyzetét, akik kapcsolatukat nem jegyeztették be hivatalosan, illetve arról hivatalosan, közjegyző előtt nem nyilatkoztak - fejtette ki dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának vezetője.
Házastársak esetében közszerzeményi rendszerről beszélünk, egyenlő arányban osztatlan közös tulajdonuk mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamely házastárs különvagyonához tartozik, azt örökölte, illetve személyes ajándékként kapott.
A közszerzeményi rendszer része a meglévő, aktív vagyonon túl maga a passzívum is, például a felvett hitel. Házastársak természetesen köthetnek vagyonjogi szerződést - utóbbit nem egyszer inkább a szülők erőltetik, érthető okból -, ám az esetek kilencven százalékában a törvényes vagyonjogi rendszernek megfelelően a fele-fele arányú szerzés a jellemző.
Mennyit ér a háztartási munka?
Az élettársak együttélésük alatt, a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont - tehát nem egyenlő arányban, mint a házastársak.
Ugyanakkor, a kapcsolat megszűnése esetén bármelyik követelheti az együttélés alatt szerzett vagyonszaporulat megosztását. A szerzésben való hozzájárulásnak kell tekinteni a háztartási munkavégzést, a gyermeknevelést is.
A szakember szerint teljesen igazságos, meglehet, sosem lesz maga a rendszer. Hiszen nehéz forintosítani a háztartási munkát, a gyereknevelést, a másik karrierjének támogatását... A bíróság az összes körülményt mérlegelve hozza meg ítéletét, és például, alapul veheti a bejárónők, a bébiszitterek díjait.
Mindent elveszíthet
Az élettárs semmit sem örököl, sem a törvényes öröklés rendje szerint, sem a köteles rész tekintetében - kivéve, ha a végrendeletben megjelölik. Vagyis nem minősül hozzátartozónak, és mindent elveszíthet élettársa halálával.
Ezt támasztja alá az, hogy - a házastársakkal ellentétben -, még a közösen vett ingatlannál sem lép automatikusan életbe a fele-fele arányú szerzést valószínűsítő törvényi vélelem, mindent bizonyítani kell.
Az élettársat a vagyonszaporulatból való részesedés a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg, ha az arány nem állapítható meg, azt főszabályként egyenlőnek kell tekinteni. Az új Polgári törvénykönyv változtatása szerint a közösen lakott lakásra a túlélő épülettársat használati jog illeti meg, ám csupán akkor, ha tíz évig együtt éltek.
Gyermek és gyermek
A házasságban született gyermekekhez képest az élettársak gyermekei esetében - egy kivétellel - ugyanakkor teljes egyenjogúság van, a gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából. Mindegy hogy a gyermek házasságból, vagy élettársi kapcsolatból született.
A különbség annyi, hogy utóbbiak nem haszonélvezettel terhelt ingatlan kapnak, ez a jog a túlélő házastársat illeti meg, a túlélő élettársat nem. Eltérés továbbá, hogy míg házasságból születő gyermekek esetén a férjet kell a gyermek apjának tekinteni, addig élettársi viszonyból születő gyermekek esetén apai elismerő nyilatkozatra van szükség.
Összességében kijelenthető - mutatott rá dr. Szécsényi-Nagy Kristóf -, hogy a házassághoz képest az élettársak vagyoni jogviszonyai rendezetlenebbek, jóval több kérdés merül fel a gyakorlatban.
Bejegyzett élettársak
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel összhangban az új Polgári törvénykönyv is a házastársakénak megfelelő törvényes öröklési jogi státuszt ad bejegyzett élettársnak. Fontos szempont, hogy a hivatalos kapcsolat fennállása mellett a törvényes örökléshez arra is szükség van, hogy a házastárs, bejegyzett élettárs a partnerével életközösségben éljen.
A bejegyzett élettársi kapcsolat az azonos neműek kvázi-házassága, és a bejegyzett élettárs jogi helyzete szinte minden szempontból (állagöröklés, haszonélvezet, öröklésből történő kiesés) azonos a házastárséval. Éppen ezért mondta ki korábban az Alkotmánybíróság, hogy ellenkező neműek közt nincs értelme a bejegyzett élettársi kapcsolatnak.
Vagyonjogi szempontból a regisztrált élettársi kapcsolat fennállása alatt az élettársak által közösen, vagy akár külön szerzett vagyonon osztatlan közös tulajdon jön létre. A házastársakhoz hasonlóan ez alól kivételt képez a bejegyzett élettársak különvagyona. Hasonlóan a házastársakhoz, a bejegyzett élettárs örökölhet elhalt élettársa után, igényt tarthat a kötelesrészre, tartásra, megilleti az özvegyi jog.
A nyilatkozó élettársak
A "rendes", és a bejegyzett élettársak után létezik egy harmadik, a különneműek számára nyitva álló lehetőség. 2010. január 1-jétől elmehetnek az élettársi nyilatkozatok nyilvántartását vezető közjegyzők valamelyikéhez, nyilatkozhatnak kapcsolatuk fennállásáról, és nyilvántartásba vételüket kérhetik. Nyilatkozhatnak akár ennek a kapcsolatnak a megszűnéséről is - sőt, ezt akár egyedül is megteheti bármelyikük.
A nyilatkozatnak közvetlen jogi hatása - azon túl, hogy apasági vélelmet keletkeztet - nincsen. Alapvetően egy bizonyítási segédlet, védi a nyilatkozattevőket, és másoknak, például jogvita esetén korábbi házasságból származó gyermeknek, vagy éppen a kapcsolatot felszámoló másik élettársnak kell bizonyítania, hogy nem állt fenn a kapcsolat - fejezte be dr. Szécsényi-Nagy Kristóf.
Azonos neműek örökbefogadása
A bejegyzett élettársak örökbefogadási jogosítványai, és azok változásai tekintetében az elmúlt időszakban sokszor a jogászok sem tudták követni, hogy a parlamentben éppen mit támogatnak a bizottságok, született-e újabb javaslat, beadvány, vagy sem.
Vagyonjogi szempontból az örökbefogadás legjelentősebb joghatása miatt van jelentősége: az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekévé válik, és az így kialakult családi kapcsolat pedig érvényesül az örökbefogadó rokonai, és az örökbefogadott leszármazói tekintetében is.
A jelenlegi helyzet szerint a bejegyzett élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket, és partnerük gyermekét sem. A különnemű élettársak viszont igen, különösen, ha a közjegyzői nyilvántartásban szerepelnek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése