Életet menthet a mediterrán étrend!

A gyümölcsökben és zöldségekben gazdag mediterrán étrend szigorú betartása védelmet nyújthat a rák, a szívbetegségek és más krónikus betegségek ellen.

A mediterrán étrendet a hosszú élet titkának, vagy életmentő diétának is mondják. A mediterrán országok egykori, jellegzetes táplálkozási szokásait nevezték el mediterrán étrendnek.

Jótékony élettani hatásaira akkor figyeltek fel, amikor 1948-ban a görög kormány megbízta a Rockefeller Alapítványt, mérje fel a krétai lakosság egészségügyi, gazdasági és szociális helyzetét, hogy az akkor elmaradottnak számító szigetet testre szabott felzárkóztatási programmal fejleszthesse. A felmérés szerint, bár a sziget gazdaságilag valóban nehéz helyzetben volt, az átlagéletkor és az átlagos egészségi állapot kiemelkedően jónak minősült a régió adataihoz képest. Az emberek sokáig éltek, kevés volt az infarktus, a daganatos megbetegedés és a túlsúlyos ember. A csodálatra méltó eredmények hátterében egyértelműen a táplálkozási szokások álltak.

Miből áll az étrend?

Sok kenyér, rizs, tészta

Első hallásra talán furcsának hangzik, hogy a sok elfogyasztott tészta ellenére a déli országok népei nem híznak el. A titok a durumtésztában rejlik. Különösen jellemző Olaszországra, hogy durumtésztát fogyasztanak, amelynek rosttartalma 15 százalékos. A rostok segítik az emésztést, és elengedhetetlenül fontosak a gyomor- és béltraktus egészséges működéséhez. Arról nem is beszélve, hogy ha 10 dkg tésztát megfőzöl, az 300 dkg-ra duzzad, de kalóriatartalma nem növekszik. Így 300 g tészta mindössze 350 kalóriát tartalmaz, azaz ideális vacsorát jelenthet.

Zöldségek, gyümölcsök minden mennyiségben

A mediterrán országok lakói egy évben átlagosan 200 kg zöldséget és 120 kg gyümölcsöt fogyasztanak. Ez egyrészt a testsúly megőrzésében, másrészt magas rost- és vitamintartalmának köszönhetően a szervezet egészségének megtartásában segít. A gyümölcsök antioxidáns hatása olyan súlyos betegségektől is megvédhet, mint például a daganatos megbetegedések.

Olívaolaj

Délen az emberek egy évben átlagosan egy egész liter extra szűz olívaolajat fogyasztanak el, élvezne annak minden jótékony egészségügyi hatását.

Az olívaolaj megvédi az érrendszert az elmeszesedéstől, amely a középkorúak igen gyakori problémája.

Megakadályozza, hogy a zsírok lerakódjanak az erekben, és csökkenti a vér koleszterinszintjét – ezek a szívroham elsődleges okozói.

Antioxidáns hatása révén gátolja a sejtek oxidációját, s ezzel hatékony védelmet nyújt a daganatos betegségek ellen.

Segít megelőzni a magas vérnyomás és a vérrögök kialakulását, azaz a trombózist, mely akár halálhoz is vezethet.

Hal vagy hús?

Mivel az említett országok mind tenger mellett fekszenek, a lakosság halfogyasztása jóval nagyobb, mint hazánkban. Gyakorlatilag mindennap esznek tengeri halakat, kagylókat, csigákat, míg húst – különösen vörös húst – csak jóval ritkábban: hetente egyszer. A rendszeres halfogyasztás pedig bizonyítottan a felére csökkenti az infarktuskockázatot a rendszeres húsfogyasztással szemben.

Vörösbor

Mára már bizonyították, hogy a mérsékelt vörösborfogyasztás egészséges. A mérsékelt jelen esetben napi egy decit jelent. A borban található flavonoidok ugyanis serkentik az úgynevezett jó koleszterin – HDL – képződését, és megakadályozzák az érelmeszesedést, a koleszterin lerakódását az érfal belsejében. A bor továbbá gátolja a vérlemezkék összecsapódását, azaz a vérrögképződést, amelyből infarktus is kialakulhat.

Mit mondanak az orvosok?

„Az eredmények klinikailag relevánsak a közegészségügy szempontjából, a mediterrán étrend betartására ösztönöznek a főbb krónikus betegségek megelőzése érdekében” – írták a Firenzei Egyetemről Franceso Sofi tápanyagkutató és munkatársai. Sofi és csapata 12 nemzetközi tanulmányt nézett át, melyben több mint másfél millió ember adatai szerepeltek.

Táplálkozási szokásaikat 3-18 éven át követték nyomon. Ennek alapján a következő számszerűsített tanulságot vonták le:

Azoknak, akik a mediterrán étrend szerint táplálkoznak, 9 százalékkal kisebb az esélyük a szívbetegségekre, 13 százalékkal kevesebben betegszenek meg Parkinson- és Alzheimer-kórban, és a rák is 6 százalékkal ritkábban támadja meg őket, mint azokat, akik nem ennyire kitartók.