Mónika Show, Joshi Bharat: visszaéltek az adatokkal

Nagyjából mindenki tudja, vagy ha nem is tudja, de legalább sejti, hogyan csalogatják be a "kibeszélős" műsorokba a vendégeket. Lehet ezen röhögni vagy mérgelődni, de mivel a műsor készítése során a vendégek személyes adatait kezelik, az adatvédelmi biztos tavaly eljárást indított a törvényes előírások betartásának ellenőrzésére. Számos problémát találtak.

Az adatvédelmi biztos még tavaly eljárást indított a két legnagyobb kereskedelmi tévécsatorna délutáni kibeszélő show-jával, az RTL Klubon futó Mónika Show-val, illetve a TV2-s Joshi Bharattal kapcsolatban. A vizsgálódásra az adott okot, hogy számos panasz, bejelentés érkezett az adatvédelmi biztoshoz az Országos Rádió és Televízió Testületen (ORTT) keresztül és közvetlenül is a szereplőktől. A műsorok elkészítése kapcsán ugyanis személyes adatokat kezelnek, azaz rögzítik és nyilvánosságra is hozzák azokat, illetve egy részüket - az adatvédelemmel kapcsolatos törvényes előírások betartásának ellenőrzésére a biztos tehát jogosult vizsgálatot tartani. Nem árulunk el titkot akkor, ha előrebocsátjuk, hogy számos problémát, visszaélést fedezett fel a közelmúltban megjelent ajánlása szerint.

A "becsalogatós" technika

Mind a két tévéműsor kapcsán többen is sérelmezték, hogy a szereplőket félrevezető módon "csalogatják be" a stúdióba. Bár úgy véljük, aki látott már ilyen show-t, az nehezen dőlhet be ezeknek az "ígéreteknek", persze, ha egyáltalán tisztában van azzal, hogy mégis milyen műsorba hívják be. Sokszor csupán annyit árultak el ugyanis a készítők, hogy a szereplőnek kellemes meglepetésben lesz része, rég nem látott kedves ismerős, illetve kellemes találkozás vár rá a stúdióban. Ezzel szemben csak a felvételen szembesül a szereplése valódi, kellemesnek egyáltalán nem mondható okával, a műsor gyakran emberi méltóságot sértő voltával.

Természetesen mindenkivel aláíratnak egy nyilatkozatot, vagy egy megállapodást, az érintettek azonban ezek kapcsán is számos visszaélést tapasztaltak. Például nem hagytak kellő időt az okiratok átolvasására, de előfordult az is, hogy nem jelölték meg, milyen műsorról van szó egyáltalán. Voltak, akik utólag meg akarták tiltani a felvétel leadását, ezt azonban figyelmen kívül hagyták. Egy másik esetben, amikor a stúdióban kiderült a szereplő számára, hogy félrevezették, a forgatásról azonnal el akart menni, de nem engedték. Olyan is előfordult az egyik panaszos állítása szerint, hogy csak egy előzetes megbeszélésre hívták be, amelyről, mint utóbb kiderült, felvétel is készült. A beszélgetés leadásához nem járult hozzá, ennek ellenére az mégis műsorba került. Arra is volt példa az egyik szereplő állítása szerint, hogy megígérték neki, hogy kitakarják az arcát, ezzel a feltétellel írta alá a szerződést, amelyből másolatot nem kapott. Később a stúdióban közölték vele, hogy nem takarják ki az arcát, de akkor már nem vonhatta vissza hozzájárulását, hiszen a másfél millió forintos kötbérrel riogatták.

A magánszféra sérelme is jogsértés

Az adatvédelmi biztos alkotmánybírósági döntéseken alapuló álláspontja szerint a személyes adatok tisztességes kezelése magában foglalja az érintett önrendelkezési jogának, illetve a magánszférájának, emberi méltóságának a tiszteletben tartását is. Magyarul senki sem válhat kiszolgáltatottá sem az adatkezelővel (jelen esetben a műsorkészítőkkel), sem másokkal szemben. Kifogásolta a biztos a szereplőkkel aláíratott nyilatkozatnak, illetve megállapodásnak azt a kitételét, amely a felvételek korlátozás nélküli, illetve korlátozástól független felhasználására vonatkozott, még akkor is, ha az érintettek mindezt elfogadták. Éppen ezért, illetve az ilyen típusú műsorok jellegéből eredő váratlan helyzetek miatt arra hívta fel a műsorkészítők figyelmét, hogy a szereplők hozzájárulását ne a felvétel előtt, hanem a felvétel után szerezzék be. Ha pedig az előzetesen egyeztetett feltételektől eltérnének, akkor lehetővé kell tenni azt is, hogy a hozzájárulás bármikor visszavonható vagy megtagadható legyen.

Félrevezető tájékoztatás

A szerepléssel, azaz a felvétel leadásával kapcsolatos hozzájárulás csak akkor lehet jogszerű a fentieken túl, ha az érintetteket előzetesen megfelelően tájékoztatják. Ha a szereplők a megállapodás aláírásáig nem is tudják, hogy milyen műsorban fognak szerepelni, illetve különböző megtévesztő módszereket alkalmaznak a becsalogatásukhoz, akkor mindez megkérdőjelezi a megfelelő, tisztességes tájékoztatás megtörténtét. Az adatvédelmi biztos ezzel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy a vizsgálata szerint a szereplőcsalogatás kapcsán nem hanyag eljárásról, azaz felületes tájékoztatásról, hanem tudatosan, rosszhiszeműen folytatott gyakorlatról számoltak be egymástól függetlenül a panaszosok. A felvételek lejátszására vonatkozó hozzájárulás önkéntessége is sérül akkor, ha pszichikai, érzelmi ráhatás alatt írják alá az okiratokat a szereplők. Az adatvédelmi biztos kifogásolta továbbá azt is, hogy a hozzájárulás nem lehet visszavonhatatlan, még akkor sem, ha ilyen esetre kötbért tartalmaz az aláírt szerződés. A műsorokban előálló váratlan helyzetek kizárják a szereplők megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését is. Előírta, hogy már az első kapcsolatfelvétel alkalmával be kell avatni a jelölteket a műsorkészítés és az adatkezelés minden lényeges körülményébe. Tájékoztatást kell adni a műsor jellegéről (azaz arról, hogy hagyományos beszélgetésről vagy kibeszélő show-ról van szó), és ennek megfelelően annak a címét, vagy a beszélgetőpartnerek és a műsorvezető nevét, illetve a műsor témáját is meg kell adni.

A megkérdezett szereplők egybehangzóan állították, hogy olyan helyzetbe kényszerültek, ahol a nyilatkozat illetve megállapodás aláírásával egyoldalúan köteleződtek el, illetve nem egyenrangú félként kezelték őket. Ha az egyoldalúságot a műsorkészítők nem ellensúlyozzák megfelelően részletes tájékoztatással, ráadásul még magas, egymillió forintos kötbért is kikötnek, ez szintén nem tekinthető tisztességes eljárásnak. Amennyiben a szereplővel nem közlik a többi szereplő nevét, illetve a műsor témáját, úgy kizárólag a felvétel leforgatását követően adhat tehát a lejátszáshoz jogszerű hozzájárulást. Csak ilyen, feltételekhez, kötbér megfizetéséhez, vagy egyéb hátrányos helyzet kilátásba helyezéséhez nem kötött írásbeli hozzájárulás lehet az alapja a Joshi Bharat és Mónika Show elnevezésű kibeszélő műsorok szereplőire vonatkozó szerződéseknek - mondta ki az adatvédelmi biztos.