Ki kell-e cseréltetnünk amalgámtöméseinket?
Miközben az amalgámtömésekből felszabaduló higany egészségre vélt káros higanytartalmáról sok szó esik, a fogszínű tömések ugyancsak veszélyesnek tartott biszfenol-A-tartalmáról sokkal kevesebb. A fogászati amalgám nagyon tartós tömőanyag, ezért ha valakit esztétikai szempontból nem zavar nagyon, nem érdemes az egyébként megfelelő ezüstszínű tömést fehérre cseréltetnie.
Az amalgámtömés cseréje abban az esetben indokolt, ha a beteg higanyallergiában szenved. "Ez azonban nagyon ritka, harmincéves pályafutásom alatt egy ilyen beteggel találkoztam" - teszi hozzá a szakember. Dr. Bartha Károly szerint az amalgámtömés higanyon kívüli összetevőivel (például ezüsttel, rézzel) szembeni allergia még ritkább, mint a higannyal szembeni.
A higanytartalmú tömés eltávolítása viszont szükséges és indokolt abban az esetben is, ha a szájnyálkahártyán úgynevezett lichenoid típusú, jellegzetesen fehér színű elváltozások jelennek meg.
Mennyire veszélyes az amalgámtömések higanytartalma?
Az amalgámtömések anyagának mintegy fele higany, amely rágás, rágógumizás, fogmosás hatására kis mennyiségben folyamatosan oldódik ki a tömésből. "A természetgyógyászok nem ismerik azt a fogalmat, hogy határérték. Ők általában úgy gondolkodnak, hogy ha egy anyag veszélyes, akkor nincs további helye a vitának. Az Egészségügyi Világszervezet, illetve az orvostudomány viszont felállít határértékeket, és az amalgámtömésekből folyamatosan kioldódó higanymennyiség nem éri el a felső limitet. Még akkor sem érné el, ha az összes fogunk amalgámmal lenne tömve" - mondja dr. Bartha Károly.
A tömésből felszabaduló higany a nyálban feloldódva a gyomorba jut, ahonnan csak egy százaléka szívódik fel a szervezetbe. "Hogy a fogászati amalgám mennyire káros az egészségre, azt jól jelzi az az amerikai statisztika, mely szerint egy átlagos fogorvos vérében kétszer annyi elemi higany található, mint a lakosságéban általában, ennek ellenére az orvostársadalmon belül és általában a lakosság körében is a fogorvosok élnek a legtovább" - jegyzi meg a fogorvosi klinika intézményvezető helyettese.
A tengeri halakkal vérünkbe kerülő higany veszélyesebbNem mindegy, hogy a higany elemi vagy szerves formában kerül-e vérünkbe. Az amalgámtömésekből elemi formában vérünkbe kerülő higany, bár egy része felhalmozódik az agyban vagy a vesében, folyamatosan ürül a szervezetből, és mennyisége ötven nap alatt megfeleződik.Nem így a szerves higanyvegyületek, mint például a metil-higany. Ennek klasszikus példája a japán Minamata lakóinak esete. A tengeri faluban az 1930-as években vegyi gyár épült, amely tisztítatlan szennyvizét a tengerbe eresztette. Közel húsz év elteltével a lakosság körében különböző idegrendszeri tünetek jelentkeztek: beszéd- és különféle érzékszervi problémáik voltak, de az is előfordult, hogy izomremegések és görcsök közepette furcsa pozíciókban megmerevedtek. Mint később kiderült, az idegrendszeri zavart a vérükben felhalmozódó metil-higany okozta, amelyet a tengeri élőlények fogyasztásával vittek be szervezetükbe. A japán falu után a betegséget Minamata-kórnak nevezték el.
A fogszínű tömőanyagok biszfenol-A-t tartalmazhatnak
"Miközben az amalgámot tulajdonképpen 1830-as évekbeli bevezetése óta támadják higanytartalma és vélt egészségi kockázatai miatt, kevés szó esik arról, hogy a fogszínű tömőanyagok pedig az egészségre ugyancsak káros biszfenol-A-t tartalmaznak. Ráadásul a fogszínű tömőanyaggal szembeni allergiás kockázat is nagyobb, mint az amalgámtömések esetében" - mondja dr. Bartha Károly. Ezért a tömőanyag kiválasztásában, valamint az esetleges kockázatokról mindig kérjük ki fogorvosunk tanácsát.
Annak ellenére, hogy ma már az amalgám-tömőanyagokból is vannak modernebbek, amelyekből kevesebb higany oldódik ki, a betegek az amalgámtömések helyett inkább a fogszínű töméseket keresik. "Van olyan vélekedés, amely szerint az amalgám majd a szegény ember tömése lesz. Nyugat-Európában a fogszínű tömés ára közel kétszerese az amalgáménak, ami indokolt is a drágább alapanyagok és a jelentősebb időráfordítás miatt" - mondja dr. Bartha Károly.
A fogszínű tömések élettartama azonban még csak közelíti az amalgámtömésekét, amelyekkel a statisztika szerint átlagosan hét évig rendszerint semmi gondjuk nincs a pácienseknek.
Az amalgám fogtömések igen károsan hatnak az emberi szervezetre, és összetételükből adódóan teljesen alkalmatlanok arra, hogy fogainkban hordjuk azokat.
VálaszTörlésEnnek ellenére néhány évvel ezelőttig szinte csak amalgám töméseket használtak az orvosok.
Miért veszélyes?
Az amalgám egy sejtméreg, mely radikálisan károsítja az emberi sejteket. A benne lévő higany pedig egyenesen mérgező. Az emberi nyál, egyes ételek és üdítők pedig higanytartalmát lassan, de biztosan felszabadítják, melynek ki tudja, milyen hosszú távú hatása lehet.
A higany elsősorban a légutakon keresztül szívódik fel, ahonnan annak 80%-a a vérbe kerül.
A higanygőz bejut a placentába, tehát a magzatra veszélyes.
A nyállal a tápcsatorna teljes egészét bejárja.
A vérbe került higany eljut minden szervünkhöz.
Ha az agyba kerül, akkor ott azonnal oxidálódik, ami annyit jelent, hogy az a mennyiség, ami egyszer bekerült, soha többé nem kerül ki az agyból.
Érdekes, hogy az amalgámot, illetve higanytermékeket előállító cégeknél szigorúan szabályozzák, és mérik a szobák levegőjének higanytartalmát. Ezzel szemben a szájüregben a mérések szerint az előbb említett szigorú határ négyszázszorosa található meg, ha a fogakba amalgám tömést raktak.
Veszélyes lehet a babára is
Rengeteg nőnél állapítanak meg nehézfém-mérgezés miatti meddőséget, vagy nagyon korai vetélést. Általában, amikor az ilyen magzatokat megvizsgálják, magas higanykoncentrációt találnak a baba agyában. Ennek oka egészen prózai. A méhlepényen keresztül az anya vérében található higanynak akár a 60%-a is átvándorolhat a babába, akinek ez még az életébe is kerülhet. Persze nincsenek jobb helyzetben azok a kisbabák sem, akik túlélik a magzati károsodást, és megszületnek, hiszen az anyatej a méhlepénynél sokkal nagyobb mennyiségben képes a higanyt átadni.
Amikor ez, a higany és a magzat közti összefüggés kiderült, nők ezrei szedették ki pánikszerűen amalgám töméseiket, mielőtt tervezett terhességük bekövetkezett volna. Ez azonban nem biztos, hogy segít. A helyzet hasonlít a dohányzásra. Azok a nők, akik közvetlenül terhességük előtt hagyják abba a cigarettázást, még nem biztos, hogy elkerülhetik a nikotin okozta fejlődési rendellenességeket. Ugyanígy van ez a higannyal is: rendelkezik bizonyos tisztulási idővel.
A krónikus higanyterheltség tünetei gyermekeknél: autizmus, depresszió, legaszténia, colitis ulcerosa, Crohn-betegség, hyperaktivitás, neurodermitis.
Az ivóvízben 1 mikrogramm higany engedélyezett literenként. Amalgám tömések esetén, rágáskor a nyál 700 mikrogramm körüli higanyt tartalmaz. Az érvényes közegészségügyi szabályok értelmében a nyálat nem szabadna az embernek meginnia vagy lenyelnie.
Jah!! Andrea a blogog SZUPER!! köszönöm a jó percekért.