Válságban a házassága? Itt olvashat a miértekről!

A házasság hetedik éve biztosan válságot hoz – tartja a mondás, de sajnos nem csak ez az egyetlen év jelent veszélyt a tartós együttlétre. Az idő múlásával az emberek – így a kapcsolatok is – változnak, és minden fejezet tartogat meglepetéseket.

A kapcsolati válságok időszakait az emberek életkora, valamint az élethelyzetük határozza meg. Lapunk szakértőjét, Csehák Hajnalka pszichoanalitikust kérdeztük, mi az oka a közismert, hétévenkénti időszakok váltakozásainak.

– A krízisek mögött az emberi test hétévenkénti megújulása állhat. Az agysejteken kívül ugyan újjászületik a sejtrendszer, ám közben az emlékezetük módosul. Ezzel is magyarázhatók a hétéves ciklusokban felmerülő válságok – mondta Csehák Hajnalka.

Mindamellett jobban kitapinthatóak az emberi élet törvényszerű szakaszai, amelyeket mindig más elvárások jellemeznek. Ezeket a korszakokat azonban nem várt események is befolyásolhatják.

– A nagyon fiatal korban kötött házasságok azért hordoznak sok nehézséget magukban, mert néhány éven belül a kamaszokból felnőtt személyiségek válnak. Tehát a házaspárok rövid idő elteltével másokká válnak, mint amilyennek megismerték egymást. Ez a változás könnyen okozhat válságot – állítja a pszichológus.

A második krízisidőszak akkor kezdődik, amikor megszületik az első gyermek.

– Én a hozzám forduló házaspárokat arra kérem, hogy rajzolják le pálcikaemberként a családjukat. Ezeken a képeken általában a két szülő közé kerül a gyermek. Vagyis kettejük közé áll! Az emberekben nem tudatosul, hogy a gyermek el is tudja távolítani őket. Ráadásul minél több gyermek születik, annál több személy kerül közéjük.

Mivel a nőkre hárul a gyermeknevelés dandárja, a férfi egyre kirekesztettebbnek érzi magát. A férfiak ezt úgy fogalmazzák meg, hogy egyre hátrébb kerülnek a ranglistán. Ez klasszikus konfliktushelyzet, amelyet a férfiak úgy oldanak meg, hogy máshol keresik a „fontos vagyok” érzést, és ilyenkor történnek a házasságtörések is.

– A fiatal házas felnőttek a karrierépítés időszakában vannak. Ilyenkor már elvégezték az iskoláikat, és elkezdenek dolgozni, társadalmi karriert építeni. Amennyiben gyermeket vállalnak, egyikük mindenképpen lemarad. Mindig az, aki a gyermekekkel marad. Ő jogosan érzi úgy, hogy a társadalmi lehetőségektől megfosztották. Ez is okozhat válságot – mondja a szakember.

Életközepi válság negyvenéves korában lepi meg az embert, vagyis élete közepén, amikor számvetést készít. Hogyan élte eddig az életét, mire jutott, elérte- e az álmait, kivé vált, mit valósíthat még meg, mit hagy majd maga után a világban? Megnézi, hogy milyen utat tett meg és milyenen haladhat tovább.

– Furcsa módon ez is okozhat konfliktushelyzetet, hiszen ilyenkor kiéleződnek azok a kérdések, hogy a társa mennyiben tudja segíteni a terveiben, mennyire támogatja ő a társát, illetve milyen érzések, milyen kötelékek maradtak a kapcsolatukban. Ilyenkor sokan szembesülnek azzal, hogy már nem olyan szálak, érzelmek fűzik a párjukhoz, mint amivel elindultak és amilyenekre vágytak – tette hozzá Csehák.

Élete során az ember folyamatosan változik. Ez befolyásolja a kapcsolatokat is. Amennyiben egymás felé vagy párhuzamosan tart a kapcsolatuk, akkor minden rendben van, de általában az emberek fejlődési üteme, illetve iránya eltér és a kapcsolati olló emiatt egyre nyílik, míg egyszer csak el nem pattan.

– A férfiakon ilyenkor a kapuzárási pániknak nevezett életérzés lesz úrrá, hiszen ekkor a felesége már nem a gyerekkel van elfoglalva, építheti a karrierjét, tehát ettől fogva nem a férj játssza a családfenntartó szerepét. A nőknél a gyermekek felnövése okoz űrt, amikor azok már köszönik, de nem kérnek annyit belőle. A feleség ilyenkor nem tud mit tenni a szabadidejével, nevelési szokásaival. Ekkor a férjét kezdi el „nevelni”, aminek a párja természetesen nem örül – gondolja a szakember.

Nagyon szomorú az időskori házasokra jellemző válság, amely előtt értetlenül állnak a szakemberek is. Megdöbbentő, hogy milyen sok 60-70 éves házas ember gyilkolja egymást. Valósággal leverik egymáson az elmúlt évtizedek sérelmeit ahelyett, hogy összefognának és abban az egyre halkuló időszakban együtt élveznék azokat a lehetőségeket, amelyeket az anyagi és egészségügyi helyzetük lehetővé tesz.

Erdélyi Péter