Mérgező kozmetikumaink?

Átformálhatja az egész gondolkodásmódunkat és életmódunkat Antal Vali mesterkozmetikus és BIONOM-hatóanyag-elemző írása, mely az interneten bárki számára elérhető. Nem kisebb feladatra vállalkozott, mint összeszedte a kozmetikai ipar 10 legkárosabb összetevőjét, s paradigmaváltásra invitálja az olvasót, de az írás elején ő maga is leszögezi, hogy kritikátlanul senki ne fogadjon el tőle semmit. Mi most összegyűjtöttük a könnyebb tájékozódás érdekében az Antal Vali szerint leginkább kerülendő kozmetikai vegyületeket.

Talán sosem gondolnánk, hogy éppen azok a készítmények okozhatják paradox módon a vesztünket, melyek eredetileg az egészségünk megőrzésére hivatottak. Kinek jutna eszébe, hogy a bőrünkre kent napvédő szerek UV-sugárzás hatására bizony rákkeltő anyagokká alakulhatnak. Bizonyos vizsgálatok pedig kimutatták, hogy sokkal kisebb arányban lesznek bőrrákosok azok a személyek, akik egyáltalán nem használnak naptejet, mint akik szorgosan védik magukat a leégés elleni krémekkel. Az összetevők, melyeket messziről kerülnünk kell:

• 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC)
• Octyl-Methoxycinnamate (OMC)
• Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
• Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)
• Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
• 3-Benzylidencamphor

Antal Vali dokumentuma nem kertel a kozmetikai színezőanyagokat illetően sem, beleértve a hajfestékeket is. A vonzó, illatos krémcsodák, de a szempillaspriálunk és a loboncunk éjfekete árnyalatáért felelős termékek súlyosan mérgező szintetikumoktól válnak szemkápráztatóvá. A közhiedelemmel ellentétben nem a szőkítés, hanem a haj sötétítése van káros hatással nem csak a frizuránk, de a szervezetünk egészségi állapotára is. Gondoljuk meg legközelebb, hogy a polcról éppen leemelt, természetesnek mondott aloe verás arckrém valóban az egyébként csodatevő növény miatt olyan szép zöld színű-e. S íme, a tiltólistás színezők:

• C.I.19140 (Acid Yellow 23, Tartrazin, E102) - sárga
• C.I.20040 (Pigment Yellow 16, diklór-benzidin) - sárga
• C.I.21100 (Pigment Yellow 13, diklór-benzidin) - sárga
• C.I.21108 (Pigment Yellow 83, diklór-benzidin) - sárga
• C.I.42053 (FDC Green 3) - zöld
• C.I.42090 (Acid Green 9) - zöld- C.I.42520 (Basic Violet 2, Magenta III) - lila. Előszeretettel színeznek vele levendula illatú
• termékeket.
• C.I.45170 (DC Red 19, Rhodamin B) - piros
• C.I.50325 (Acid Violett 50) - lila. Mérgező fenol származék.
• C.I.60724 (Hydroxy.Phenylamino-Antrachinon) - lila. Mérgező anilint tartalmazhat.
• C.I.74260 (Pigment Green 7) - zöld. Mérgező dioxint tartalmazhat.
• C.I.77163 (bizmut-oxiklorid) - fehér. Fehérítő és szeplő elleni krémekben, napozószerekben
• fordul elő.

A fluor, amiről az összes reklám azt sugallja, hogy hihetetlenül jót tesz a fogainknak, nos, a fürdőszobában található talán legnagyobb ellenségünk. Visszafordíthatatlan problémákat okozhat a hormonháztartásban és az agyi működésben, de a daganatképződésben is kulcsszerepet tulajdonítanak neki. Házilag készített fogkrémmel, porral nem hibázhatunk, melyekre az interneten számos egyszerű és olcsó receptet találhatunk.

A ftalátok alattomos mérgezők, hiszen az alant olvasható pár kivételtől eltekintve, alapvetően nincsenek jelen a kozmetikumokban. Ellenben műanyagok puhítására használják, így nem meglepő, hogy a krémek tégelyei tartalmazzák ezt az anyagot, de az már inkább ijesztő, hogy a nemi műkődésre, hormonháztartásra kedvezőtlenül ható vegyület minden gond nélkül kioldódik enyhe savas vagy lúgos kémhatásra, esetleg 30 fok körüli hőmérsékleten. Így nem nehéz belátni, hogy a gyermekek játékai, illetve az ásványvizes palackok is ártalmas tárgyakká válhatnak, főleg, hogy a kioldódó ftalátok körét az EU nem - csak a direkt módon, összetevőként szereplőket- szabályozta. A palackok alján keressük a 2-es vagy 7-es számokat, ezek garantálják a biztonságos fogyasztást, a 3-as jelzéssel viszont legyünk elővigyázatosak. A káros ftalátok listája:

• Dibutyl Phtalat (napvédő szerekben) - máj- és ivarszerv károsító, megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású
• Diethyl Phtalat (napvédő szerekben) - súlyos idegméreg, szintén ivarszerv károsító, megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású
• Dimethyl Phtalate (kozmetikai lágyító, rovarűző)
• Dioctyl Phtalat (kozmetikai lágyító) - súlyosan mérgező

Antal Vali dokumentuma lerántja a leplet arról is, vajon melyik komponenstől érezzük hidratáltnak és selymesnek a bőrünket egy-egy kiadósabb testápolózás után, hogy ezen a téren se lehessenek illúzióink a kereskedelmi forgalom olcsó és drága hidratálóival kapcsolatban. A kiváló növényi olajokat csillagászati áron mérik, így a gyártók a fillérekbe kerülő kőolajszármazékokkal igyekeznek az egészséges bőr látszatát mímelni. Testápolók, alapozók, babaolajok közkedvelet összetevője. Ezek az anyagok azonban nem engedik a bőrt lélegezni, így megszüntetik annak természetes működési funkcióit, illetve kisbabáknál nem engedik kialakulni a védelmet jelentő bőrfelszíni emulziót. Íme az összetevők, melyeket jobb lesz a drogériák polcain hagynunk:

• Mineral oil
• Liquidum Paraffinum
• Paraffin wax, mineral wax
• Vazelin
• Petrolatum
• Cera Microcristallina vagyis mikrokristály viasz funkciója
• Hart-paraffin
• Ozokerit
• Petrol wax
• Ceresin

A kozmetikai tartósítószerekről is megtudhatjuk, hogy szinte valamennyi konzerváló káros hatással bír az emberi szervezetre, némelyikről rákkeltő mivolta is bebizonyosodott. Talán magyarázni sem kell, miért alkalmazzák őket mégis előszeretettel a cégek. Felhasználásuk olcsó, így tömeggyártásban is is megtérül a az áruk, a kozmetikumoknak pedig hosszú hónapos eltarthatóságot biztosítanak, ellentétben mondjuk egy organikus, drága, növényi tartósítószerrel, mely pár hónapnál tovább nem képes megőrizni a termék minőségét. Antal Vali kivételesen a NEM KÁROS összetevőket szedte össze egy csokorba:

• Benzoic Acid
• Sorbic Acid
• Phenoxyethanol
• Ascorbic acid
• Tochopheryl Acetate
• Apple Acid
• Ascorbyl Palmitate
• Benzyl Salicylate
• Benzy Alcohol
• És a természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike

Az illatanyagokról is hosszabb fejtágítást kapunk. A kedvenc öblítünk, melytől a ropogós, frissen mosott ágyneműnk illatozik vagy a kedvenc parfümünk, amit magunkra, közvetlenül a bőrünkre fújunk, mielőtt elindulnánk a randevúra. Ugye ismerős képek ezek? Az illatok szerves részei a mindennapjainknak, ezt a kozmetikai ipar pedig nagyon is jól tudja. A termékeken általában elegendő annyit feltüntetni, hogy parfum vagy fragrance található benne, s már kezdődhet is az allergizáló illatáradat. Mert hogy szintetikus illatanyagokat szippantgatunk be nap mint nap kedvenc, melyek a WWF felmérései szerint a vérünkből is kimutathatóak. Allergén mivoltuk mellett számos betegség elindítói lehetnek ezek az illatanyagok, pl: epilepszia, Parkinson-kór, migrén. S melyek az összetevők, melyekbe bele se szagoljunk?

• Amyl Cinnamal
• Cinnamyl Alcohol
• Citral
• Eugenol
• Hydroxycitronellal
• Isoeugenol
• Amylcinnamyl Alcohol
• Cinnamal
• Coumarin
• Geraniol
• Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd

Az emulgeátorok arra hivatottak, hogy a víz és olaj keverékéből álló anyagokat elegyítsék, azaz krémet sikerüljön létrehozni az egyébként egymástól szétváló összetevőkből. Ezt persze szintetikummal, méghozzá egy egészen aggresszí fajtával valósítják meg a cégek, melynek rákkeltő, máj- és vesekárosító hatása többszörösen bizonyított. A Triethanol amine (TEA) és származékai jobb, ha nem kerülnek a bőrünkre:

• TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate
• TEA-Cocoate
• TEA-Cocoyl Hydrolyzed Protein
• TEA-Dodecylbenzenesulfonate
• TEA-EDTA
• TEA-Hydroiodide
• TEA-Lactate

Imádunk hosszú percekig a zuhany alatt állni és élvezni a sok-sok habot, sőt, egy terméket általában akkor tartunk hatékonynak, ha minél több habot képez a tisztálkodás során. Éppen ezért az egyik legnagyobb megdöbbenést az okozhatja, hogy a habképződésért négy, bizony meglehetősen masszív zsíroldó anyag felelős. Ki gondolná, hogy ugyanattól habzik a mosóporunk, a samponunk, a tusfürdőnk és még a fogkrémünk? Pedig a valóság azt mutatja, hogy a lehető legolcsóbb ipari habképzőkkel igyekeznek a gyártók vonzóvá tenni produktumaikat, a habképző tenzidek és mosó aktív anyagok közül például a sodium laureth sulfat az ÁNTSZ-nél is vezetett veszélyességi adatlappal rendelkezik. Talán már mondanunk sem kell, hogy súlyosan rákkeltőek és tünkreteszik a bőrfeszíni emulziót. Alternatívái a kókusz- és pálmaolajból nyert tenzidek. A kerülendők:

• Sodium Lauryl Sulfate (SLS)
• Sodium Laureth Sulfate (SLES)
• Ammonium Lauryl Sulfate (ALS)
• Ammonium Laueth Sulfate (ALES)

A legtoxikusabb vegyületként Antal Vali az alumínium származékokat írja le, ami megállapítása szerint az egyik leggyakrabban is használt összetevő a kozmetikában. Pórisösszehúzó, vérzéscsillapító, előbbi hatása miatt képesek a mai dezodorok megakadályozni hosszú órákon keresztül a verejtékezést. Így viszont a méreganyagok sem képesek távozni az izzadással, ami hosszú távon daganatok kialakulásához vezet. Sőt, Vali egyenes arányosságot vél felfedezni a az emlőrákos betegek megjelenése, és a tömeggyártásban elterjedt dezodorok pacra dobása között. Ezen felül blokkolhatja az alumínium a növekedési hormonok működését, s az immunrendszert is gyengítheti. Az alábbi káros anyagokat keressük az összetevők (INCI) listájában:

• Aluminium Zirconium Tetrachlorohydrex Gly
• Ammonium alum
• Aluminium Chlorohydrex Pg
• Aluminium Fluoride
• Alumina
• Aluminium Silicate
• Alumínium Zirkónium - Tri-, Tetra-, Penta-, Octachlorohydrate

A cikk alapjául Antal Vali a 10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból című tanulmánya szolgált.

írta: Országh Kitti